Minden napra jut egy versus sztori amin agyalhatok. Úgy megy ez, hogy felkelek mert a macska akit manapság csak gyrosnak hívok, sorsát illetően. Nyalogatja az orrom vagy a fülem. Egyszer a lábamat is nyalogatta, de aztán a gyorsulás következtében még a levegőben meggondolta magát és többet már nem. Na mindegy. Felkelek, kitotyogok a konyhába, kaja a mocsoknak és kaja a papának. Tudjátok, uborkás szendvics, aztán leülök a gép elé, hogy elolvassam a millió rajongói és tanácskérős e-mailt. Meg a hírportálokat. Mondjuk gőzöm sincs minek csinálom, ha nem is értem.
Na nem a magyar nyelvet nem értem, sokkal inkább azt, hogy minek kell mindenkinek mindenki ellen lennie folyton. Kezdődött a vlogger scéna vs. napiszar dologgal. Előre bocsátom, hogy a magam részéről semmi kivetni valót nem látok a napiszar működésében... talán a nyelvezeten lenne mit csiszolni, de talán azt is az igény szüli. És bár félig-meddig én is részese vagyok a vlog életnek, sajnos azt kell mondanom ég is miatta a pofám rendesen. Az egy dolog hogy unatkozó és gátlásos ember ebben látja a kiugrási lehetőséget, hogy ismertségre tegyen szert, nade könyörgöm igénytelen mint a rántottsajt basszameg. Arról nem is beszélve, hogy tényleg csak a 13 éves tirpákokat tudja lekötni, hogy egyegy lövöldözős csupaész játékot hogy is kell végigvinni. Akarom mondani engem sosem köt le, de megértem, ha valakit igen és sajnálom is lelkiismeretesen. Azt mondjuk már kevésbbé értem, hogy a videókészítés mellett, hogy van idejük még azon is felháborodni, hogy felkerülnek a napiszarra, annak tekintetében, hogy az a portál rendesen felpörgeti a nézettségüket, aminek hála komoly zsebpénzkiegészítéshez jutnak.
Ami viszont felháborít mindkét fél részéről, hogy hisztijükkel és egymás baszogatásával épp egy olyan, mellesleg logikátlanul istenített vlogger malmára hajtják a vizet aki nem elég, hogy semmi pozitív energiát nem csatol környezetéhez, de legalább még olyan mentálisan és kulturálisan romboló példát mutat az amúgy is elcsökevényesedett lelkű rajongóinak, hogy így aztán egyenes út vezet a trendi szobaanarchiáig. Tudod... sok arctalan, névtelen, nagyon bátor ugatógép, akik mindent szétbasznak csak mert nekik nem jött be az élet. Ők így harcolnak. Tökösen a világ ellen.
Mondjuk ezek még mindig jobbak, mint azok akik tényleg puskákkal rohangálnának minden olyan magyar faluban ahol veszélyt éreznek. Ilyen gárdista formák. Nekik is szinte mindenki az ellenségük, aki cigány, zsidó, nem magyar, nem kopasz, nem keresztény, nem csóró, nem fogatlan, nem totál elmebeteg, nem tanulatlan... Persze valamiben igazuk van. Érdemes lenne növelni az emberek komfort érzetét hamár közbiztonságról van szó, viszont azt is érdemes lenne hamár ész nincs valami más szervvel felfogni, hogy a problémát nem etnikumok, felekezetek vagy szexuális irányultságok jelentik, hanem az itélet feltételezett joga.
Az a hülye fixáció, hogy jogom van megitélni másokat és az én ítéletem a valós, a jó és a követendő és aki mást mond bűnös, és aki bűnös annak nincs joga élni. Szóval a problémák itt kezdődnek. És valahol ott folytatódnak, hogy ha kedvenc népegészségügyi szakemberünk Norbi kitalálja, hogy Ő az avatottja minden cukormentes és tökegészséges kajának, akkor Ő minden energiáját, pénzét és kapcsolatrendszerét latbavéve ezt be is bizonyítja. Sértett egó szegény. Nem az ővé lett az ország diabetikus tortája, így másé sem lehet. Van egy idevágó személyes sztorim, de azt inkább nem, faszom sem akar pereskedni egy rátarti idiótával.
Szóval az előitélet, itélet és elitélés mindig relatívizált idiotizmus. Amit a nagyon buta egód mindig magához mérten számol ki. Ergó ha istennek képzeled magad, akkor mindenki halandó. Ha király vagy a sakktáblán, mindenki paraszt. Az viszont meggondolandó, hogy a király is és a paraszt is csak egyet léphet. A paraszt csak előre, a király hátra is. Buddhizmus vs. Butizmus
(elkerülve a kötekedést: ez a metafóra azt jelenti, hogy aki le van nézve és meg van elázva az csak előre, a fejlődésbe menekülhet, míg a lenéző és megalázó, csak hátra ergó visszafejlődik. Miért? Mert számára semmi sem szent.)
